Kedves Látogató üdvözöllek az oldalon!
Röviden elmondom mit is fog tartalmazni ez az egész honlap, mivel is fogok itt foglalkozni..
Mivel nyugdíjas vagyok, nem dolgozom, nem tudok munkát vagy üzletet bemutatni, viszont ez gondolom senkit nem zavar. Ha van egy honlapom, ami mondjuk a természettel, az élettel, a természet szépségeivel és az élet szépségeivel, vagy éppen ezek ellenkezőjével foglalkozik az sem egy elhanyagolandó dolog. Itt már el is mondtam, miről is fogok itt írni, képeket felrakni, és ha tudok, sok érdekes dolgot is felteszek, ne legyen unalmas. Mivel olvastam sok mindent a honlapokról, és mindegyikben a fontos, lényeges, hogy legyen egy honlap szép, tartalmas, tükrözze a fontos dolgokat, ne legyen unalmas. Akik megtalálják, felkeresik, találják, meg amit keresnek, és ha meg találták, és fontosnak tartják, keressenek tovább a honlapon, hátha még találnak őket érdeklő dolgokat és visszatérjenek a honlapot megnézni, érdeklődjenek a feltett tartalom és dolgok iránt.
Melly szép vagy te, Természet!
szép Anyja a belőled serkedező cseppeknek.
Esméri kellemed minden minden alakságodban,
mégse lát.
Nem lát a szerencsés Kor,
mert a szerencse kedves kellemi közt eltéveszt,
a kellem vakitja léted kellemi látásátol
víd szemét:
A sújtott szerencsétlen
megnéz, megesmer, érez is; de nem örvend (nem lát).
Ah, hogy teremtni tudsz csak sziveket: orvossává
lenni nem!!!
(Katona józsef)
Mennyire szép tud lenni a természet. Minden évszaknak megvan a maga szépsége. Minden évszaknak meg van a maga adta természeti varázsa. A tavasznak az ébredés, ez tükrözi az élet valóságát. Nyílik a világ, nyílik a virág, és vele megindul az élet is. Csodás tájak varázsa, mesés szép világot teremt, melyben az élő ember és minden élőlény élni kezd, kivirul minden, élni kezd és elindul a maga természeti varázsa, az élet és az élet adta szépség..
"Oh természet, oh dicső természet!
Mely nyelv merne versenyezni véled?
Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz,
Annál többet, annál szebbet mondasz."
(Petőfi Sándor)
A nyár a maga napsütéses forróságával, a csodálatosan széptájban a délibábos hullámzásával, csodálatos, szép látványt nyújt. Minden zöldben pompázik, a gyümölcsfákon érnek a lédús gyümölcsök, a határban a búzamezők várják, hogy eljöjjön az aratásuk, és eljön az augusztus az utolsó nyári hónap és az újkenyér ünnepe. Lassan elmúlik a nyár, hogy helyét felváltsa a természet pihenése, az ősz.
"Őszbe csavarodott a természet feje,
Dérré vált a harmat, hull a fák levele,
Rövidebb, rövidebb lesz a napnak útja,
És hosszúkat alszik rá, midőn megfutja."
(Arany János)
Lassan elköszön az ősz, és beköszönt a hideg tél. A tél szépsége a havas tájak, feledhetetlen szépsége, feledteti velünk a hideget, és az ember úgy érzi, nincs is olyan hideg, pedig a hőmérők fagypont alatt vannak. A gyerekeknek, felnőtteknek a havazás, a tél szépsége, és a tavaszvárás csodálatos élménye. A tél legszebb ünnepe a szeretet a békesség ünnepe, a karácsony. A havas tájban, a magas hegyeken, a fenyőkön csodálatos látványt nyújtanak a fa lombjára hullott hótakarók. Minden fehéren pompázik, és vakítóan veti vissza a nap sugarát.
A természet alszik a fehér hótakaró alatt, az élet megy tovább a maga útján.
Fehérek már a fák
Fehérek már a fák, hó hullott rájuk
Sötétből hófehérré változott ruhájuk
Az ég is szürke gúnyát öltött már
friss hó érkezésének jele tán
A puszta kopár, hónak nyoma sincs
Napok óta nem esett ez a fehér kincs
A fáknak ágai megfagyva hajladoznak
De nem a hó alatt roskadoznak
Most azonban, mintha egy hópehely tűnne fel
Ami a kopár talajon helyet lel
Őt követve még több tűnik elő az ég felől
Reménykedve, hogy a nap nem tűnik elő
Már hófüggönyön keresztül látni az erdőt
Amit mindenféle gizgaz benőtt
Lassan, óvatosan hóréteg nyúlik el rajtuk
Ahogy a friss hó lehullik rájuk
A táj most már egészen más lett
A friss hó mindent beterített
Fenyőfaágak roskadoznak a hó súlya alatt
Szinte letörnek, annyira meghajlanak
Az erdő lakói mind fészkükbe húzódtak vissza
Mindaddig, amíg a terep nem lesz újból tiszta
Erre azonban most nincs sok esély
Mert amerre csak néz az ember, minden fehér
Csillognak a friss hópelyhek boldogan
Ahogy az előbújó nap rájuk süt komótosan
A táj ismét csendbe borul
Majd a sok felhő odébb vonul
Egyszerre az egész táj hófehér lett
Az idei első hó végül mégiscsak leesett
Fehérbe borult az egész környék
Tiszta lett már a vidék.
(Száler Martin)
Címkék
A címkék listája üres.
Újdonságok
Ebben a szekcióban nem található cikk.